Manapság egyre többet hallhatunk, olvashatunk az énidőről, a minőségben eltöltött idő fontosságáról. Lássuk csak, mit is jelent pontosan az énidő!?
Valójában a köztudatban csak pár éve terjedt el ez a kifejezés és az önmagunkra szánt minőségi időt jelenti, amikor olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek örömet okoznak nekünk, feltöltenek minket, esetleg önfejlesztésre fordíthatunk. A lényeg, hogy olyan tevékenység legyen, ami nem a mindennapi rutin és kötelező feladatok listáján szerepel, hanem amit szeretünk csinálni, ami kikapcsol vagy akár gyógyít minket.
A mai rohanó világunkban kiemelten fontos szerepe lenne az énidőnek. Az emberek többsége túlhajszolt, állandóan fáradt, sokan a kiégés határán, vagy már azon is túl küzdenek a megfelelési és teljesítménykényszerrel, amelyek a külvilág nyomására nehezednek az életükre. Teszik mindezt monoton az egyhangú hétköznapokban a napok túlélésére játszva. A gondok, a nehézségek hatására egyre stresszesebbek és frusztráltabbak, egyre csökkenő energiaszinttel próbálják végigvinni a napi feladataikat. Ennek következménye a túlhajszoltság, a fokozott levertség, fásultság, az ingerlékenység, a türelmetlenség. Sosem érik utol magukat, egyre több dolgot halogatnak és várnak… Várnak valamire, ami sosem jön el magától, mert bizony tenni is kell érte…
Sokszor már a szervezet is jelez, a fáradtságon túl, testi tünetek formájában, mint pl. a fejfájás, hátfájás, emésztési panaszok… Ennek ellenére a legtöbben még mindig halogatnak, ha az önmagukra fordított időről van szó.
Ismerős az a gondolat, indoklás, kifogás, hogy ’ha majd ezt vagy azt megcsináltam, elvégeztem, elértem… stb. akkor majd pihenek, akkor majd foglalkozom magammal is…’
Ezek bizony mind csak kifogások! Arról nem is beszélve, hogy rossz beidegződések, hiszen amikor valaki ezt mondja, önmagát szabotálja. Gátat szab a saját feltöltődésének, azzal a téves meggyőződéssel, hogy nincs más választása, hogy nincs rá ideje, hogy nem teheti meg…stb.
A magunkra fordított minőségi idő nem egyszerűen fontos, hanem létszükséglet!
Akkor tudunk megküzdeni a mindennapok nehézségeivel, ha képesek vagyunk lecsendesedni és feloldani a lelki blokkjainkat. Ha számunkra pozitív tevékenységek segítségével feltöltjük energiaraktárunkat, ha képesek vagyunk egyensúlyt teremteni a feladataink elvégzése és az ezekhez szükséges erőforrásaink megteremtése között.
Mi számít tehát akkor minőségi énidőnek, mi segíthet kiszakadni legalább egy rövid időre a mindennapok stresszes körforgásából?
Mivel mindannyian mások vagyunk, mindenkinek mást jelenthet a tökéletes énidő, de az egyik legjobb és legtöbbeknek bevált lehetőség a természetben eltöltött idő.
„Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél.”
Elizabeth Lawrence
A fenti idézet igazán sokatmondó, hiszen e tevékenység már-már meditatív állapotot idéz elő. Csendesen figyelni a környezetünket, érezni a szellő simogatását, vagy a nap melengető sugarait, hallgatni a természet hangjait, vagy eggyé olvadni vele egy fa ölelésében…
A szabadban eltöltött idő, a természet közelsége, szépsége, lenyugtat, közelebb visz önmagunkhoz, ugyanakkor mérhetetlen energiával képes feltölteni.
Amennyiben nincs lehetőségünk hosszabb kirándulásra, kikapcsolódást jelenthet egy rövidebb séta is, de számtalan más módon megajándékozhatjuk magunkat értékes énidővel.
Ilyen lehet egy metamorf masszázs, az energetikai harmonizálás vagy a lélekringatás is. Egy reiki kezelés, vagy a regressziós blokkoldás szintén sokat segíthet, hogy a bennünk lévő tudatos vagy tudattalan blokkokat feloldjuk, hogy a testi, lelki és szellemi harmóniánkat megteremtsük.
Amikor van egy hosszan fennálló probléma, ami megnehezíti a mindennapjainkat, elakadunk, nem találunk kiutat, akkor sokat jelenthet egy segítő beszélgetés, vagy éppen egy spirituális tanácsadás.
Ez mind – mind minőségi énidő lehet, amit segít lelassulni, kikapcsolódni, más szemszögből ránézni az életünkre. Az, hogy energiával töltődjünk fel létfontosságú és itt azt is hangsúlyozni kell, hogy mindez akkor lehet igazán hatékony, ha szükség szerint váltakozva vagy kombinálva alkalmazzuk, de az eredményesség mindig a rendszerességben rejlik. Időről időre, újra meg újra szükségünk lehet valamilyen energizáló, harmonizáló kezelésre, a természethez való kapcsolódást pedig érdemes napi, de legalább heti rendszerességgel beépíteni az életünkbe.
A rendszerességhez pedig tudatosság kell, ezért érdemes folyamatosan képezni magunkat, fejleszteni energizáló, intuitív és önismereti képességünket. Így akár mások számára is hatékony segítséget nyújthatunk.
