A kommunikáció folyamatáról még általános iskolában majd gimnáziumban tanultunk, így mindenkinek rémlenek azok a fogalmak, hogy küldő, fogadó, kódolás, dekódolás. De azt nem tanították meg nekünk, hogy milyen is a jó kommunikáció, hogyan kell végezni, mik az ismérvei, pedig a kommunikáció az életünk minden területen nélkülözhetetlen.
Az üzleti életben, kiváltképp a megbeszélések és tárgyalások során nem mindig az a legfontosabb, hogy mit mondasz, hanem hogy hogyan mondod. Az sem mindegy, hogy milyen a hanglejtésed, stílusod, hangsúlyod és a hangod. A jó kommunikáció nagyrészt a nonverbális, mintsem a verbális jelekre épül.
Az utóbbi évtizedben azonban rengetegszer találkozhattál kommunikációs tréning hirdetésekkel, sőt, már a cégeknél is ingyenesen elérhető az alkalmazottak számára, a vezetőképzésnek pedig az egyik alap képzése.
Aktív hallgatás
A hatékony kommunikáció alapja az aktív hallgatás. Nem elég csupán meghallgatni a másik felet, hanem valóban oda kell figyelni arra, amit mond. Ez magában foglalja a szemkontaktust, a testbeszéd figyelését és a megfelelő visszajelzések adását. Az aktív hallgatás segít elkerülni a félreértéseket és biztosítja, hogy a beszélgetés mindkét fél számára értékes legyen.
Tiszta üzenet
A világos és pontos kommunikáció kulcsfontosságú. Az üzeneteket egyszerűen és egyértelműen kell megfogalmazni, kerülve a felesleges szakzsargont és bonyolult mondatokat. A tiszta kommunikáció csökkenti a félreértések lehetőségét és biztosítja, hogy az információ pontosan eljusson a címzetthez.
Legyünk empatikusak
Az empátia a másik fél érzéseinek és perspektívájának megértését jelenti. Az empatikus kommunikáció segít a kapcsolatok építésében és fenntartásában, mivel megmutatja, hogy törődünk a másik féllel és megértjük az ő álláspontját. Ez különösen fontos a konfliktusok kezelése során.
Adjunk visszajelzést
A konstruktív visszajelzés elengedhetetlen a hatékony kommunikációhoz. A visszajelzés segít a másik félnek megérteni, hogyan értékeltük az üzenetét és lehetőséget ad a javításra. Fontos, hogy a visszajelzés mindig tiszteletteljes és támogató legyen, hogy ösztönözze a pozitív változást.
Legyünk rugalmasak
A kommunikáció során fontos a rugalmasság és a nyitottság. Nem minden beszélgetés megy a terv szerint, és néha alkalmazkodni kell a helyzethez. A rugalmas kommunikáció lehetővé teszi, hogy hatékonyan reagáljunk a változó körülményekre és kihívásokra.
Dolgozzunk az önismeretünkön
A hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen az önismeret. Tudatában kell lennünk saját kommunikációs stílusunknak, erősségeinknek és gyengeségeinknek. Az önismeret segít abban, hogy tudatosan alakítsuk kommunikációnkat és fejlesszük azon területeket, ahol szükséges.
Ügyeljünk a nonverbális kommunikációnkra
A kommunikáció nagy része nonverbális. A testbeszéd, az arckifejezések, a gesztusok és a szemkontaktus mind fontos szerepet játszanak az üzenet átadásában. Az emberek gyakran az ilyen nonverbális jelekből olvassák le a valódi szándékokat és érzelmeket, ezért fontos, hogy ezek összhangban legyenek a verbális üzenettel.
Naponta ezer és ezer nonverbális jellel válaszolunk az arcunkkal, szemünkkel, hangsúlyunkkal, a hajunk stílusától az öltözködésünkig. Már Charles Darwin 1872-ben megjelent Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál című könyvétől datáljuk a ki nem mondott kommunikáció fajtáinak, típusainak a tudományos vizsgálatát. Ezek alapján 9 típust különböztethetünk meg egymástól:
Arckifejezések
Ekman 6 alapérzelmet különböztetett meg, amelyeket minden kultúrában már kisiskoláskorban felismerünk. Ezek az öröm, bánat, harag, undor, félelem, meglepődés. Az arckifejezéseket látjuk először a kommunikáció során, és ezek nagyban befolyásolják, hogyan értelmezzük a verbális üzenetet.
Gesztikuláció
A gesztikulációhoz tartozik a mutogatás, fejrázás, szemforgatás, rámutatás, valamint a kultúránként eltérő jelek, például a hüvelykujj lefelé vagy felfelé fordítása. Ezek a gesztusok gyakran kísérik a beszédet és segítenek az üzenet hangsúlyozásában.
Paralingvisztika
A paralingvisztika a mondandónk hanglejtése, hangsúlya, a hanghordozás, hangerősség, hangsúly mind ide tartozik. Általában az irónia és a szarkazmus az, amelyek a leggyakoribbak, amikor a mondandó és a valódi jelentés közötti ellentétre próbálunk utalni.
Testbeszéd
A testbeszéd értelmezésével már valószínűleg mindenki találkozott. A zárt és nyitott testtartás fontosságáról már írtunk egy előző, az „Így legyél magabiztosabb” című cikkünkben, de a hazugság megnyilvánulását is mutathatja testbeszédünk.
Proxemika
A személyek közötti távolságtartást hívjuk proxemikának. Minél közelebb állsz valakihez a kommunikáció során, annál intimebb kapcsolatot lehet feltételezni köztetek. A „közel engedni magunkhoz” nemcsak egy kifejezés arra, hogy valakiben megbízol. Edward T. Hall szerint 4 teret különböztetünk meg:
Intim tér: 0-45 cm – A legszemélyesebb zóna, családtagok és közeli barátok részére.
Személyes tér: 45 cm – 1,2 m – Barátok és ismerősök részére.
Társasági tér: 1,2 m – 3,6 m – Társasági eseményeken és munkahelyi kapcsolatokban.
Nyilvános tér: 3,6 m és több – Nyilvános beszédek és előadások során.
Haptikus kommunikáció
Azz érintés általi kommunikációt jelenti. Az érintés erőteljes eszköz, amely kifejezhet szeretet, támogatást, vigasztalást vagy más érzelmet.
Ezek az ismérvek segíthetnek abban, hogy a kommunikációs készségeinket fejlesszük és hatékonyabbá tegyük. A tudományos kutatások alátámasztják, hogy a kommunikációs tréningek valóban növelik a munkahelyi hatékonyságot és javítják a személyes kapcsolatok minőségét. Érdemes tehát időt és energiát fektetni a kommunikációs készségeink fejlesztésébe, hiszen ez minden területen megtérül.
